Érdi Kerékpáros Koncepció

Érdi kerékpáros úthálózat térképtervezete, koncepció a fejlesztésekre, cselekvési terv.

A teljes Érdi Kerékpáros Koncepció letölthető innen.

Városunkban jelentős szemléletváltás következhet be a közlekedésben, ha az elkövetkezendő néhány évben sikerül megvalósítani a kitűzött terveket. 2008 decemberében készült el az Érdi Kerékpáros Koncepció, amelyben két szervezet nyújtott segítséget: a Magyar Kerékpárosklub, amely 2002-es megalakulása óta országszerte részt vesz a vonatkozó kormányzati döntések és tervek előkészítésében valamint megvalósításában, továbbá a Tekergő Kerékpáros Egyesület, amelynek tagjai immáron tíz éve dolgoznak Érd és térségének kerékpárosbarátabbá tételében.
 
A közlekedés megreformálására való törekvés nem előzmény nélküli városunkban. 2002-ben a Tekergő Egyesület benyújtotta javaslatként az érdi kerékpáros úthálózat térképtervezetét, majd elkészült a Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve is. 2004-ben kerekasztal-beszélgetést folytattak a főváros XXII. kerület, Százhalombatta valamint Érd önkormányzatának szakemberei az EuroVelo 6, vagyis a Dunamenti kerékpárút kiépítésének ügyében, amelynek érdi szakaszai az elmúlt évben elkészültek. A tanulmány négy nagyobb témakörre bontható. A koncepció megalkotói részletesen foglalkoznak a kerékpárosbarát közlekedési rendszer kialakításával, a kerékpározást segítő szolgáltatásokkal, a népszerűsítéssel és az oktatással, valamint a szervezeti háttér biztosításával.
 
Városunkban csupán három bicikliút található, ami nevetségesen kevés egy ekkora méretű és lakosságszámú településhez képest. A legrövidebb szakasz a Stop.Shop bevásárlóközpont előtt található, és alkalmatlansága miatt érthető, hogy a gyalogosok járdaként használják. Jópár éve már, hogy kiépült a Balatoni út mentén kétoldalt a kerékpárút, de a buszmegállók áthelyezésével és a parkoló autók miatt ez a szakasz sem számottevő jelentőségű. Egyetlen útvonal van, ami minőségével, használhatóságával és kedveltségével kilóg a sorból, ez pedig a Duna gátján végigfutó aszfaltcsík, amelyen bár kalandos módon, de akár Budapestre és Százhalombattára is eljuthatunk.


A koncepció elsődlegesen nem arra törekszik, hogy újabb utak épüljenek a biciklit használók számára, hanem hogy a kerékpárt is egyenrangú járműként kezeljék a közlekedésben résztvevők. A jövőben készülő közlekedésfejlesztési terveknek figyelembe kellene venniük a kerékpáros szempontokat és a közúti forgalomba történő biztonságos integrációt. A város úthálózatának problémáit felesleges részletezni, elég csak a kátyúkra és a földutak nagy arányára gondolnunk, ezek ismeretében beláthatjuk, hogy elsősorban nem a kerékpárutak aszfaltozására kéne fordítani a költségvetési keretet, hanem érdemesebb lenne a már meglévő utakra kerékpársávokat festeni. Ezen szempontok alapján bővítenék a kerékpáros főhálózatot észak-déli valamint kelet-nyugati irányba a szomszédos települések felé. Megfontolandó javaslatot olvashatunk az aluljáróval kapcsolatban is, ahol jelenleg nem biztonságos biciklivel közlekedni, azonban ha az úttest mellett kétoldalt végigfutó, kellően széles járdát kerékpársávvá alakítanák, akkor ez a probléma is könnyen orvosolható lenne.
 
További intézkedéseket kíván tenni az önkormányzat azért, hogy ösztönözze a kombinált közlekedés elterjedését. Ez főleg a város perifériáján lakók számára jelentene megoldást, hiszen ha nem rendelkeznek autóval, akár 20-30 percet is kell gyalogolniuk a vonat- vagy buszmegállótól az otthonukig. Számukra lenne segítség, ha a lakásuk és a megálló közti távolságot két keréken tehetnék meg, és biztonságos tárolóban rögzíthetnék a biciklit.
 
Gondot jelent a vasúton történő kerékpárszállítás is, egyrészt mert kevés férőhely van a biciklik számára a szerelvényeken – ez alól nem jelentenek kivételt az új Flirt vonatok sem, amiken szabályosan csak 4 kerékpárt lehet szállítani –, másrészt pedig a régi marhavagonokra meglehetősen nehéz fel- és lepakolni a kerékpárt, hölgyek és gyerekek szempontjából pedig szinte lehetetlen. A bicikli buszon való szállítását ésszerűtlen javaslatnak tartom. A jármű elejére és végére szerelhető ún. szállítókosárral oldanák meg, azonban az a procedúra tovább bonyolítaná a közlekedést, nem is beszélve a már enélkül is állandósult több perces késésekről.
 
A turisztikai és közlekedési célból történő kerékpározás népszerűsítésére is komoly erőfeszítéseket kell tenni. A Tekergő Egyesület már évek óta próbál egyre több lakost mozgósítani az Érd Körbe rendezvényen, és igyekezetüknek meg is lett az eredménye, ugyanis az elmúlt év tavaszán több mint 800 résztvevő tekerte körbe a várost. Az iskolai oktatásba is szükséges lenne beépíteni a kerékpáros közlekedésre vonatkozó KRESZ-szabályok tanítását, így a diákok számos későbbi balesetet elkerülhetnének. Az iskola arra is alkalmas, hogy tudatosítsa a gyerekekben a környezettudatos gondolkodás fontosságát.
 
Egy online közvéleménykutatás szerint az érdi háztartások csaknem 50%-a négynél több biciklivel rendelkezik. A lakosok többsége hetente többször használja, további 23 százalékuk pedig napi rendszerességgel közlekedik kerékpárral. A statisztikában résztvevők 87%-a akkor ülne gyakrabban kerékpárra, ha biztonságos lenne a közlekedés. A kerékpárturizmusra is óriási igény lenne, hiszen a válaszadók 78 százaléka többször indulna két keréken kirándulni, ha Érd jobban kapcsolódna a környező kerékpárút-hálózathoz.
 
Az önkormányzaton, a Magyar Kerékpárosklubbon és a Tekergő Kerékpáros Egyesületen kívül a civil lakosságnak is szerepet kell vállalnia a város kerékpárosbarátabbá tételében és a szemléletmód megváltoztatásában. A közúti autóforgalom csökkentése, a biciklisek számának növekedése nemcsak a levegőszennyezettség mértékét befolyásolná kedvezően, hanem a várost is élhetőbbé tenné.

Készült az EUSAN Informatikai és Tanácsadó Kft támogatásával
az eUPark rendszerében